Fejlődésközpontú gondolkodásmód főként Carol Dweck a Stanford Egyetem pszichológia professzor nevéhez kötődik. Ő kutatta és vezette be a “gondolkodásmód” vagy „szemléletmód” (mindset) fogalmát. Dweck kutatása az emberi hozzáállás és gondolkodásmód jelentőségét vizsgálta az egyéni teljesítmény és tanulás szempontjából. Ő két fő típusú gondolkodásmódot azonosított: a „berögzült vagy fix gondolkodásmód” (fixed mindset) és a „fejlődéstközpontú gondolkodásmód” (growth mindset).
Fejlődésközpontú gondolkodásmód (Growth mindset):
A fejlődéstámogató gondolkodásmóddal rendelkező emberek hiszik, hogy a készségek és képességek fejleszthetőek. Itt kiemelném a “HISZIK” szót, mert ez az egyik legfontosabb dolog, ami megkülönbözteti őket más emberektől. Úgy tekintenek a kihívásokra és hibákra, mint lehetőségekre a tanulásra és fejlődésre. Ezek az emberek hajlamosak a kitartásra és a kemény munkára, mivel hiszik, hogy a gyakorlás és az erőfeszítés hozzájárulhat a sikerükhöz.
Fix gondolkodásmód (Fixed mindset):
Azok viszont, akik fix gondolkodásmóddal rendelkeznek, hajlamosak úgy tekinteni a képességeikre, mintha állandóak és változatlanok lennének. Hiszik, hogy a tehetség adottság, és ha valaki nem jár sikerrel egy adott területen, akkor ez azt jelenti, hogy hiányzik neki a megfelelő adottság. Ez a gondolkodásmód gyakran gátolja az embereket abban, hogy új dolgokat próbáljanak ki, mert félnek a kudarcoktól és az alulképzettségüktől.
Képes vagy rá, de el is kell hinned!
Dweck megfigyelései szerint gyakran agyunk elhiszi, hogy bizonyos tulajdonságokon és jellemzőkön nem tudunk változtatni. Ilyen például az a meggyőződés, hogy nem vagyunk jó matematikában, és ezen nem tudunk változtatni. Ezzel szemben az agy olyan, mint egy izom, ami fejleszthető és gyakorlással erősödik. Kutatások kimutatták, hogy fejlődésre mindenki képes! És az agyi plaszticitásnak ebben nagy szerepe van.
Agyi plaszticitás
Az agyi plaszticitás egy idegtudományi fogalom, amely az agy alkalmazkodóképességét vizsgálja. Az agy plaszticitása azt jelenti, hogy az agy képes változni, fejlődni és alkalmazkodni különböző körülményekhez, tapasztalatokhoz és tanuláshoz.
Az agyi plaszticitás két fő típusra osztható:
- Strukturális plaszticitás: Ez a fajta plaszticitás az agy fizikai szerkezetének változásait foglalja magában. Például az új idegsejtek kialakulása (neurogenezis), az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) erősödése vagy gyengülése.
- Funkcionális plaszticitás: Ennek a típusnak az az alapja, hogy az agy különböző területei más-más funkciókat vállalnak fel az idő során. Például, ha egy bizonyos terület károsodik, más területek képesek átvenni az elvesztett funkciókat.
Az agyi plaszticitás főleg a fiatalabb években kiemelkedő, de felnőttkorban is fennmarad. A tanulás, a memória és a készségfejlesztés szempontjából az agyi plaszticitás nagyon fontos. És fordítva, az agy jó kondícióban tartásához új dolgok tanulása szükséges.
Az átállás
Carol Dweck kutatása azt mutatja, hogy a gondolkodásmódnak komoly hatása van az egyéni teljesítményre és tanulásra is. Azok, akik fejlődésközpontú gondolkodásmód vagy mindsettel rendelkeznek, hajlamosak jobban teljesíteni és kreatívabban megoldani a problémáikat.
Dweck szerint az átállás a fix gondolkodásmódból a fejlődésközpontú gondolkodásmód-ra lehetséges.
Hogyan?
A változás során az agy új készségek és ismeretek elsajátításával új kapcsolatokat hoz létre az idegsejtek között. Amikor elhatározunk, hogy megtanulunk valami újat vagy megváltoztatunk egy meglévő szokást, az agyunk kezd kialakítani új kapcsolatokat az idegsejtek között.
GYAKORLÁS ÉS ISMÉTLÉS
Maga a folyamat hasonlít a sportolók edzésére, akik rendszeresen ismétlik azokat a mozdulatokat, amelyeket szeretnének fejleszteni. Minél többször történik meg az ismétlés, annál erősebbek lesznek az izmok. Ugyanez érvényes az agyra is.
IDŐ
A változásnak időre van szüksége. Ahhoz, hogy átalakítsuk a gondolkodásmódunkat, viselkedésünket vagy akár egy új készséget tanuljunk meg, időre és türelemre is van szükség. Minél hosszabb ideig gyakoroljuk az új cselekvést, annál erősebbek lesznek az agyi kapcsolatok, és annál tartósabb lesz a változás.
KIS LÉPÉSEK
Ahogy az edzést sem indítjuk rögtön a legnagyobb súllyal vagy távolsággal, kezdhetünk kis lépésekkel. Tűzzünk ki reális célokat, és ünnepeljük meg az apró sikereinket. És ne becsüljük alá a támogató kapcsolatok és pozitív visszajelzések szerepét is a változásban.
Személyes példám
A coaching vállalkozásom indítása előtt nem is gondoltam, hogy mennyi mindent meg kell tanulnom és elsajátítanom a coaching képzéseken kívül. Ide tartozik a marketing, social media felületek kezelése, ügyfélszerzés, honlap szerkesztés és sok minden más. Néha úgy éreztem, hogy ez túl sok, nem értek ehhez.
Azonban legbelül hittem, hogy meg tudom csinálni.
Ha valami nem sikerült, félretettem, majd újra megpróbáltam a következő napon. Igyekeztem kis lépésekben haladni, megünnepelni az apró sikereket. Segítséget kértem, amikor úgy éreztem, hogy nem birkózom meg egyedül. Kitartásra volt szükség és rengeteg új dolgot tanultam meg, így bátran elmondhatom, hogy sok új és erősebb szinapszissal lettem gazdagabb 🙂
