A közösségi média túlzott használatának az okai sokszínűek lehetnek. Valószínűleg veled is előfordult már, hogy egy hosszú és fárasztó nap végén hazaérve csak pár percet szerettél volna eltölteni valamelyik hír- vagy social média platformon. Egy idő múlva azt veszed észre, hogy már több órája céltalanul görgeted a hírfolyamot. Ez sokakkal megtörténik. Noha a közösségi média hasznos lehet, hogy kapcsolódjunk, másokkal társalogjunk vagy ötleteket és információkat gyűjtsünk, túlzott használata számos negatív hatással jár. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a lehetséges okokat. A cikk következő részében a megoldási stratégiákról is fogok írni.
Közösségi média ma már szerves része a mindennapi életünknek
Szinte minden tevékenységünket befolyásolja. Segítségével gyorsan hozzáférhetünk információkhoz, beszélhetünk a barátainkkal, építhetünk új kapcsolatokat, népszerűsítsük a saját vállalkozásunkat, gyűjthetünk ötleteket, sőt, akár azonnal meg is rendelhetjük a kedvenc bögrénket vagy beiratkozhatunk egy jógaórára.
A pozitív hatások mellett azonban számos negatív hatása is van a közösségi média túlzott használatának. Gondoljunk csak bele, mennyi időt vesztegetünk el céltalanul görgetéssel, vagy mennyi pénzt költünk felesleges dolgokra, amiket ott veszünk meg.
Nem beszélve az érzelmi terhekről: stressz, bűntudat és harag ébredhet bennünk, amikor rádöbbenünk, mennyi időt, energiát vagy pénzt pazaroltunk el.
Emiatt előfordulhat, hogy nem jut elég időnk munkára, fontos dolgokra vagy alvásra, és halogatunk. Mindez hatással van a kedvünkre, fizikai állapotunkra és az alvás minőségére is.
Evolúciós magyarázat: Az éjjeliőr szerepe
A szkrollozásnak vagy a görgetésnek van egy evolúciós magyarázata. Amikor az emberek törzsekben éltek, mindig volt egy éjjeliőr, aki éjszaka fennmaradt, figyelt és vigyázott a törzs többi tagjára. Manapság már nem élünk törzsekben, és mi magunk vagyunk az éjjeliőrök. A social média vagy a hírfolyam figyelése egyfajta modern „őrködési” ösztönnek felel meg. Ezt a következő lehetséges okok táplálhatják:
Stressz
Amikor stresszesek vagyunk, az agyunk, pontosabban az amygdala (az agyunk azon része, amely a ‘küzdj vagy menekülj’ reakcióért felelős) működésbe lép és kezd irányítani a viselkedésünket. Ez pontosabban azt jelenti, hogy ilyenkor a túlélésre és önfenntartásra fókuszálunk. Ahhoz hogy biztonságban érezhessük magunkat, folyamatosan lehetséges veszélyekre figyelünk. A mai modern világban nem sok fizikai veszély leselkedik ránk, mint amikor a törzsekben éltünk, de mégis sokkal stresszesebbek vagyunk. A hírfolyam vagy a közösségi média görgetése tökéletesen megfelel ennek a stressz megküzdési mechanizmusnak.
Azonban a folyamatosan frissülő hírek, képek és vélemények közvetlen hatással vannak az agyunk kémiai egyensúlyára, növelve a szorongást és a feszültséget. Emiatt könnyen kerülhetünk a folyamatos ingeráradat csapdájába, ami mentálisan, érzelmileg és fizikailag is kimerítő lehet. A „kattintás” biológiai stresszre épül. Az emberek gyakran érzik úgy, hogy „nem tudják, mi történik, de nem tudják abbahagyni a görgetést”.
Lefekvési halogatás
A „lefekvési halogatás” különösen a szülők és a diákok körében fordul elő. Ez azt jelenti, hogy tudatában vagyunk annak, hogy itt az ideje lefeküdni aludni, de ennek ellenére TV-t nézünk, híreket olvasunk vagy social média posztokat nézegetünk. Ez gyakran akkor fordul elő, amikor a nap folyamán nagyon sok feladatra kell koncentrálnunk: különböző prioritásaink, kötelezettségeink és feladataink vannak, és napközben nem jut idő magunkra. Este azonban, amikor a gyerekek elalszanak vagy már nem dolgozunk, és minden elcsendesedik körülöttünk, végre úgy érezhetjük, hogy van egy kis időnk magunkkal foglalkozni. És ezt a kis időt – ami nagyon gyorsan órákká válik – görgetéssel töltjük.
Kis mértékben a közösségi média felületen töltött énidő egészséges, de nagyon könnyen krónikussá vagy függőséggé válhat. Az alvás prokrasztinálás nem csak a mentális, de a fizikai és érzelmi állapotunkra is negatív hatással van. A „lefekvési halogatás”-t a rohanó világ elleni toxikus manifesztáció megnyilvánulásának is nevezhetjük.
Nehéz érzések
A scrollozás hátterében az is állhat, hogy nem akarunk vagy nem vagyunk képesek feldolgozni nehéz, kellemetlen érzéseket. Ilyenkor a legszívesebben elfelejtenénk ezeket, és a közösségi média „pont jó” megoldásnak tűnhet. A poszt áradat, színes képek és érdekes videók elterelhetik a figyelmünket és azt az illúziót keltik, hogy minden rendben van. Kis mértékig egészséges, gondoljunk csak a vicces cicás videókra, amelyektől jobb lesz a kedvünk.
Azonban ha nem dolgozzuk fel ezeket az érzéseket, hosszú távon egy lavinához hasonló módon törhetnek elő. Ahhoz, hogy elkerüljük a mélyebb problémákat, fontos, hogy tudatosítsuk, a social média csupán átmeneti megoldás, nem helyettesítheti az érzelmi feldolgozást és a valós kapcsolatokat.
Önbizalomhiány
A social média gyakran az önbizalomhiányt kompenzálja. A platformok gyors és könnyű módot nyújtanak, hogy pozitív visszajelzéseket kapjunk. “Lájk”-ok és kommentek hatása átmenetileg növelhetik az önbizalmunkat. Azonban ez a folyamat gyakran felületes és függőséget is kialakíthat, mivel függünk attól, hogy mások hogyan reagálnak posztjainkra vagy képeinkre. Ez megváltoztathatja az énképünket és egyre jobban elszakadunk a valóságtól.
Az igazi önbizalomépítés belső munkát igényel: önismeretet, elfogadást és a saját értékeink mélyebb megértését. Valós és tartós önbizalom alakításához fontos, hogy ne csupán külső megerősítésekre támaszkodjunk, hanem saját belső erőforrásainkat is fejlesszük.
Záró gondolatok
Ahogy látjuk, a közösségi média túlzott használatának az okai változóak lehetnek. Azonban ha úgy érzed, hogy negatív hatással van rád, érdemes ezen dolgozni. Olvasd el a cikkem következő részét, amelyben a megoldási stratégiákról írok.
Amennyiben úgy érzed, hogy stresszkezelési technikákra van szükséged, látogass el a ‘Stressz kezelése‘ blogbejegyzésemre, ahol felfedezheted a leghatékonyabb módszereket a lelki, mentális és fizikai egyensúly fenntartására.