Bizonyára mindannyian tapasztaltuk életünk során, hogy mennyire könnyű lehet eljátszani egy gondosan felépített bizalmat és mennyire nehéz helyreállítani ezt. Azonban a bizalom nélkülözhetetlen elem a vezetésben, a szervezeti és a partneri kapcsolatokban, és kritikus fontosságú az eredményesség, a produktivitás, az elköteleződés és a kreativitás szempontjából. Ezért rendkívül fontos, hogy folyamatosan fejlesszük és megerősítsük.
„A bizalmat nem lehet megkövetelni, azt minden nap ki kell érdemelni.” – Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója
A bizalom 5 alappillére
A jól felépített bizalmi légkör segíti a tudásmegosztást, csökkenti a konfliktusok számát és növeli az együttműködés hatékonyságát. Éppen ezért szeretném bemutatni Mike Cope, coach és író a BIZALOM (TRUST) modelljét, amelyet én is igyekszem követni munkám során:
- ŐSZINTESÉG (Truthful) – Jellemző-e a kapcsolatra a tisztesség, a becsületesség és a szavahihetőség, s ha igen, mennyire állandó?
- FOGÉKONYSÁG (Responsive) – A nyitottság, a mentális megközelíthetőség, az ötletek és az információk önkéntes megosztására való hajlandóság.
- EGYSÉGESSÉG (Uniform) – A kapcsolat kiszámíthatósága, megbízhatósága és megjósolhatósága.
- BIZTONSÁG (Safe) – Hajlandóság a lojalitásra, a jóindulatra, egymás segítésére, támogatására és bátorítására.
- KÉPZETTSÉG (Trained) – Hozzáértés, technikai ismeretek és képességek.
Az öt alkotóelem jelenléte a bizalmi többlet jellemzője. Amennyiben egy vagy több tényező mértéke csökken vagy hiányzik, könnyen előfordulhat, hogy hiány állapot jön létre. A bizalmi tőke bármely területének a csökkenése a teljes bizalmi tőke értékét áshatja alá. Például lehet valaki képzett és hozzáértő, de ha kiderül róla, hogy nem jóindulatú és nem őszinte, akkor nem fogunk tudni benne bízni.
Bizalomhiány
Példák:
- Vállalat: Egy vezető preferenciákat mutat egyes alkalmazottak irányában, míg másokat háttérbe szorít vagy akár hátrányosan megkülönböztet.
- Vállalkozás: A vállalkozás nem tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel, nem válaszol az észrevételeikre, panaszaikra vagy kérdéseikre.
- Coaching: A coach tanácsot ad vagy a nyitott kérdések helyett irányított kérdéseket tesz fel.
A bizalmat alááshatja a nem konstruktív kritika, manipulatív vagy irányított kérdések, ha nem mondunk igazat, hanem azt, amit a másik fél hallani akar (Őszinteség); nem osztjuk meg a szükséges információt, elutasítjuk a másik álláspontját (Fogékonyság); a következetlenség vagy ha más-más alkalommal különböző dolgokat mondunk vagy csinálunk (Egységesség); ha valakiről tapintatlanul beszélünk, vagy megosztjuk másokkal a ránk bízott titkokat, érzelmi fájdalmat okozunk (Biztonság); nem rendelkezünk megfelelő ismeretekkel egy adott területen, és hiányzik a gyakorlatunk (Képzettség).
Bizalomtöbblet
Példák:
- Cég: A vállalat biztosít fejlesztői lehetőségeket és képzéseket az alkalmazottaknak.
- Vállalkozás: A vállalkozás rendszeresen és proaktívan kommunikál az ügyfelekkel, tájékoztatja őket a fejleményekről, változásokról és információkról
- Coaching: A coach igyekszik ugyanazokat a szavakat használni, amit az ügyfél használ a coaching folyamat során
A bizalmat növelik a nyitott kérdések, tisztelet, őszinte kommunikáció, saját hibák elismerése és vállalása (Őszinteség); az információk és az ötletek megosztása, valamint az őszinte érdeklődés mások iránt és az empátia (Fogékonyság); szavak összhangban vannak a cselekedetekkel, vagy amikor nem engedjük, hogy a pillanatnyi hangulat irányítsa a viselkedésünket (Egységesség); támogató és bátorító hozzáállás (Biztonság); tapasztalat, gyakorlat az adott témában, szükséges képzések megléte, piacismeret és tudás (Képzettség).
Ki felel meg a bizalmi környezet kialakításáért a csapaton vagy a szervezeten belül?
A csapaton, szervezeten belüli bizalom kultúra kialakításáért és megerősítéséért a vezető felelős.
A bizalom szintje egyfajta mérője is lehet a vezetői hatékonyságnak mivel a vezető akkor hatékony, ha a csapatával együtt gyorsan és megfelelően tudnak reagálni a felmerülő problémákra.
Egy ilyen környezetben a csapattagok úgy érzik, hogy bármilyen problémával fordulhatnak egymáshoz és a vezetőjükhöz; megoszthatják a tapasztalataikat, véleményüket. Meghallgatva érzik magukat és visszacsatolást kapnak. Ugyanakkor a kölcsönös bizalmi légkör kialakításának szükséges feltétele, hogy a szervezeti kultúra támogassa és erősítse ezt a fajta működést.
A bizalom kiépítése egy olyan folyamat, amely időt és folyamatos erőfeszítést igényel a vezető részéről. Az érzelmi intelligencia készségek alkalmazása segíti a vezetőt ebben a folyamatban. Az a vezető, aki rendelkezik az EQ 5 legfontosabb készségével (éntudatosság, önszabályozás, motiváció, empátia és társas készségek), képes lesz kialakítani a megfelelő bizalmi környezetet és hosszútávon fenntartani a munkahelyi teljesítményt. Az érzelmi intelligencia készségeinek alkalmazása lehetővé teszi számára, hogy autentikus, motiváló és empatikus vezető legyen, ami hozzájárul a hatékony csapatmunkához és a munkahelyi teljesítmény növeléséhez.
